Horn Gyulának/a KGB-nek/vagy a sok kőmosott farmeros NDK-soknak köszönhetően egy nappal hamarabb haza tudtam jönni, ami nagyon jól jött mert volt itthon bőven tennivaló a gyereknevelésen túl is.
Mindjárt itt volt a sürgős feladat, hogy útlevelet csináltassunk a gyermeknek, mivel 16-án repülnek ki a mamájával, és addig már csak két hét van.
Meg kell mondjam, le a kalappal az ományiroda előtt, 1 percet álltunk sorba, pillanatok alatt elkészült minden, csak arra kellett várni, hogy őkelme kinyissa a szemét. Ez végül nem történt meg. Nem tudom mennyire látszik a felső képen a monitoron, de végül totál átaludta első okmánya elkészítését.
Szóval itt minden jól működött, tegnap azonban sikerült lőnöm egy képet a reptéren, ahol elrejtettem egy németet a magyarok közt. Mindig jó vicc találgatni, ki az aki hazamegy, ki pedig tőkét befektetni és kiszipolyozni a vérünket.
.jpg)
Most már piszkosul át kell gondolni mit vigyek ki utoljára, mert a következő fuvarral már maga Jakab fog jönni!
Jakabot egyébként onnan is meg lehet ismerni, hogy mindig 3-mat tüsszent. Ilyenkor mindig igen aranyos.
Tegnap aztán, miután apuék elmentek este, rekordot döntött és kilenctől félkettőig egyfolytában aludt. Én is tudtam valamennyire, annak ellenére, hogy összeszedtem egy turbó fokozatú megfázást.
Végül nézzétek meg, hogyan lehet bloggolás közben megböfögtetni valakit.
