Bámulatosan fejlődik a gyermek. Mamája is szépen gyógyul.
Az udvarias kiszolgálásnak köszönhetően az evéssel sincsen semmi gond, nem úgy a már átalakult étellel. De erről majd később.
Kinga - műszaki-logisztikai okokból kifolyólag - még nem mutatkozott a blogon Jakabbal, ezért ezt gyorsan pótoljuk, íme:
Szóval hála a tegnapi, eredeményesen zárult tejfakasztó ünnepségnek a Tűzraktérben, van mit enni Jakócának bőségesen. A totálbéna digitális mérleg miatt ugyan nem mindig tudjuk hány g-t helyezett el, de utána többnyire alszik, mint a duda (duda?)
Sajnos Kinga nagyon rosszul viseli a vicces jeleneteket a varrat miatt, ezért nekem is vissza kellett fognom magam a röhögéssel, amikor tegnap a vadonásúj, még nyitott pelenkába rakott a gyermek egy irtózatos foltot klasszikus kísérőhanggal, ma pedig, pontosan, mint a 80as évek egyik hervasztó francia vígjátékában, szép, íves sugárban lepisilte a pólómat és a gatyámat.
A következő bejegyzésben egy kicsit a gyermekvállalás adminisztrációs világában fogunk elmerülni, majd az író gépre száll és a vasfüggönyön túlról folytatja a tudósítást
Addig is néhány kép, hadd olvadozzon a sok vérző szívű olvasó:
